A haszid kozosseg Magyarorszagon

Magyarország haszid zsidó közössége.

Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, akit Báál Sém Tovként ismernek, tanításaiban az isteni jelenlét közelségét és az Isten iránti mély szeretetet hangsúlyozta. A haszidizmus Magyarországon is jelentős hatást gyakorolt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és a 20. században.

Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galíciából indult, ahol a mozgalom már korábban is jelentős jelenléttel bírt. A mai Északkelet-Magyarországon és Dél-Szlovákiában alakultak ki az első haszid közösségek. Ezeken a területeken jelentős zsidó közösségek éltek, amelyek nyitottak voltak a haszid tanítások befogadására.

A szatmári rebbe, Joel Teitelbaum, meghatározó szereplője volt a haszidizmus történetének Magyarországon. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.Szatmárnémeti, vagyis Satu Mare, a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok ma is jelentős szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.

A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.

A második világháború és a holokauszt tragédiái súlyos károkat okoztak a magyarországi haszid közösségekben. A koncentrációs táborokban a zsidó közösség jelentős része, így sok haszid is, életét vesztette. Azok, akik túléltek a holokausztot, gyakran elhagyták Magyarországot, és új otthont kerestek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más helyeken.

Ennek ellenére a haszidizmus Magyarországon nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten például ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek a haszid hagyományokat ápolják. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.

A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is nyilvánvaló, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, a mozgalom továbbra is jelentős szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és gazdagítják a zsidó vallási élet sokszínűségét.